2010. március 16., kedd

Csak megszokás kérdése?

"... a változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba."
(Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)

Emlékszem, még a tavalyi évadnyitó előtt attól tartottunk, hogy az akkor újnak számító külsővel felépített autókat (pl. magasan elhelyezett hátsó légterelő) mennyi idő múlva fogjuk megszokni, mert első ránézésre különös látványt nyújtottak. Ehhez képest úgy érzem, most sokkal több dolog vár arra, hogy összebarátkozzunk velük.

Kezdjük a rajtnál. Amikor eljöttek a versenyzők a rajtrácsról, kb. olyan volt szemre a tv-n keresztül, mintha egy régi futam felvezető körét néznénk. Alonso szavaival élve „lassított felvétel”-nek tűnt az egész. Persze érthető, hiszen ez az irdatlan nagy súly, amit cipelniük kell, igencsak visszafogja a gépeket.
Fura, hogy 7-8 tized kontraszt van a rajt utáni és a befutó előtti köridők között.
Azt hiszem, sokan osztják a pilóták véleményét, miszerint ezek a „fantasztikus” új szabályok (elsősorban a futam alatti tankolás betiltása) nemhogy izgalmasabbá, hanem laposabbá, unalmasabbá tették a versenyt. Egy kis izgalmat talán egyedül a boxban tapasztaltunk. Miután a pályán való vonatozást követően a versenyzők betértek kereket cserélni, csak kapkodhattuk a fejünket, hogy ki hol van épp, olyan gyorsan dolgoztak a szerelők! Azt figyelni, hogy ki hova ér vissza a kitérő után, már nem nagyon volt idő.

A gumik az utóbbi években sem voltak elhanyagolható tényezők a sportágban, de most minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak. Számomra kicsit felfoghatatlan, hogy ezeken az amúgy sem előzésre tervezett új pályákon, szinte teljesen elveszik a pilótáktól még a lehetőséget is arra, hogy megpróbáljanak üldözőbe venni valakit. Láttuk, hogy amikor Alonso is úgy döntött, hogy Vettel nyomába ered, a gumik nemhogy segítették volna, inkább csak hátráltatták őt ebben. Mint ahogyan a pilóták a szélárnyékban való kocsikázást is igyekeznek minimalizálni. Talán a középmezőny hátsó részében volt kevéske előzés (mondjuk azok okát is meg lehetne kérdőjelezni). Tényleg azt kell majd mondanunk, hogy az időmérők több izgalmat tartogatnak, mint maguk a versenyek….??
A végén pedig itt van a pontozás.
Az még csak rendben van, hogy ekkora differencia van az 1. és a 2. helyen befutó pilóta között. (Ugye ez azért van, hogy motiválják a pilótákat az előzésre, harcoljanak az első helyért és ne érjék be a második pozícióval. Kérdem én, akkor hogy van az, hogy ekkora puttonyok miatt nem lehet előzni sem?) Miután az első helyezettet 2,5-szer több ponttal jutalmazzák, mint tavaly, ez a nagy különbség a konstruktőröknél is megmutatkozik. A Ferrari ezen a versenyen 43 egységet szerzett, régebben ennyi pontot a legjobb esetben is összesen 3 futamon lehetett begyűjteni. Persze azért az új pontrendszer felel meg még leginkább a „sportág izgalmasabbá tételének érdekében történt változás”-nak.
Aztán ugye itt vannak az új pilóták (azért nekem hiányoztak páran a régiek közül, leginkább Kimi), az új csapatok és az új kocsifestések…

Félreértés ne essék, örülök, hogy újabb évad kezdődött el! Csak azt mondom, vannak dolgok, amikkel sürgősen barátságot kell kötnöm. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése