2010. június 9., szerda

25 éves a Magyar Nagydíj I. rész

Idén a 25. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Nagydíj.
Azt hiszem, igen dicséretes, hogy már negyed évszázada a Formula-1 részét képezik a magyar futamok, főleg, hogy egyre inkább terjeszkedik a sportág, új pályák, új helyszínek színesítik a versenynaptárt (a történelmi aszfaltcsíkok kárára). A Magyar Nagydíj nemcsak a pálya adottságainak, és a különleges futamoknak köszönhetően fontos része a Forma-1 történetének. Magyarországon rendezték meg az első vasfüggöny mögötti versenyt. Néhány pilóta nálunk aratta első futamgyőzelmét (Hill 1993, Alonso 2003, Button 2006, Kovalainen 2008), mások pedig világbajnoki címet ünnepeltek hazánkban (Mansell 1992, Schumacher 2001, Ferrari 2001, 2002, 2
004).
Ez alkalomból sorra vesszük a magyar futamok és a Hungaroring történetét.

A hozzászólásokban szívesen várjuk a Magyar Nagydíjakkal kapcsolatos élményeiteket!

0. Magyar Grand Prix 1936
Mielőtt 1986-ba visszamennénk, fontos megjegyezni, hogy már előtte is
versenyeztek Magyarországon világhírű formulaautós pilóták, Nuvolari, Caracciola, Rosemayer, de még a grand prix-k idejében. 1936 júniusában a Népligetben kialakított 5 km hosszúságú pályán rendezték meg az akkori Európa-bajnokság Magyar Grand Prix futamát. A Formula-1-es Magyar Nagydíj történetének azért nem része ez a verseny, mert a sportág csak 1950 óta létezik. A futamon a kor legsikeresebb magyar túraversenyzője, Hartmann László is rajthoz állt egy Maseratival, a 7. helyen végzett.

1. Magyar Nagydíj 1986
A keleti helyszín ötlete az 1980-as évek elején vetődött fel. Persze nem Magy
arország volt az első potenciális helyszín, előbb Jugoszlávia (mert Ecclestone felesége szerb származású), majd Szovjetúnió is képbe került (érdekes, hogy az oroszok csak 2010-re értek az F1-be Petrov révén), de egyik állam se számított komoly esélyesnek. Az, hogy Mr. E. és a magyar illetékesek között elkezdődtek a tárgyalások, elsősorban Rohonyi Tamásnak, egy Brazíliában élő üzletembernek köszönhető.
A Magyar Nagydíj megszervezésében a politikusok meggyőzése és az anyagi feltételek megteremtése mellett a legnagyobb kihívást a pálya megfelelő helyszínének megtalálása jelentette.
Elsőként az akkori magyar autósok otthonát a Városligetet szemelték ki utcai versenypálya kialakítására, de a városvezetés meghiúsította a tervet. Aztán jött a Népliget, mert ugye már 1936-ban is ott rendezték a Grand Prix-t, de a Fővárosi Tanács ebbe sem egyezett bele. Ki kellett vinni a pályát a városból. Ekkor találtak rá a Hármashatár völg
yre Kerepestarcsa tanácselnökének, Vassné Nyéki Ilonának a segítségével.
1985 szeptemberében Londonban Balogh Tibor aláírta Magyarország Forma-1-es futam megrendezésére szóló 5 éves szerződését, majd egy hónap múlva m
eg is kezdődött a versenypálya építése Papp István és az Aszfaltútépítő Vállalat gondozásában. A tervek szerint 3895 m-es aszfaltcsíkot alakítottak volna ki, de Ecclestone az építkezések közben kérte a kanyarívek átalakítását, így lett végül 4013 m hosszú a pálya. A névválasztás kérdésénél a következő ötletek vetődtek fel: Hungarospeed, Budaform ’86, Motorondo Budapest, de végül a többség tetszését elnyerő Hungaroring névre keresztelték el a pályát. Először 1986. május 13-án lehetett végigmenni az aszfalton, de ekkor még számos, leginkább az infrastruktúrát érintő munkálat váratott magára. A pályafelavató verseny a Béke és Barátság Kupa volt.

1986. augusztus 8
-10. megrendezték az első Forma-1-es Magyar Nagydíjat. A hétvége során összesen 300 000 néző látogatott ki a Hungaroringre, vasárnap 200 000 ember nézte a helyszínről a futamot. (Később rekorddá is vált a jegyeladás.) A televízióban 24 országban közvetítették a versenyt. A Magyar Televízió 4 sportriportere, Knézy Jenő, Gyulai István, Dávid Sándor és Frankl András kommentálta az eseményeket. Érdekesség, hogy a verseny után Gyulai István a dobogós helyezetteket leültette egy sarokba, és így készített velük interjút. Ezután a futamok elválaszthatatlan részévé vált a verseny utáni közös interjú. Nagy siker lett, a FOCA a szezon legjobban megszervezett versenyének minősítette a Magyar Nagydíjat.
A futamot Nelson Piquet nyerte 2:00:34.508-es idővel, Senna és Mansell előtt; a legjobb időt is ő autózta 1:31.001-del.



Forrás:
L. Kelemen Gábor: Forma-1 magyar módra, Érsek Zsolt – Simon István: 20 éves a Hungaroring
Képek: trilon.com, bridgestoneliga2009.lapunk.hu

8 megjegyzés:

  1. Wow, érdekes cikk. :) Nem is tudtam h nálunk volt először ilyen interjú féleség a futam után.

    VálaszTörlés
  2. De jó cikk lett! Én is ezt akartam kiemelni, nem tudtam, hogy ez is tőlünk indult ki :D mindenesetre ez egy nagyon jó ötlet volt!

    VálaszTörlés
  3. Igen, elég leleményes volt Gyulai István. :) Belegondolva, elég fura lenne a futam interjúk nélkül. Már úgy hozzászoktunk.

    VálaszTörlés
  4. főleg h látjuk őket sisak nélkül is... :P

    VálaszTörlés
  5. na igen, meg jó hallani, ők hogyan élték meg az eseményeket

    VálaszTörlés
  6. Igazad van. Nem egy elhanyagolható tényező.... :D

    VálaszTörlés
  7. aki_eddig_nevtelen_volt2010. június 9. 23:54

    Csak ne az az unott szinkronhang tolmácsolná őket. Komolyan az a magyar fazon aki fordít, mintha a gulyásleves receptjét olvasná... :D

    VálaszTörlés
  8. Hát nem egy filmszinkron, az tény. :) de nem egyszerű ám élőben tolmácsolni ezt..

    VálaszTörlés