2010. június 15., kedd

25 éves a Magyar Nagydíj II. rész

Idén a 25. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Nagydíj. Ez alkalomból sorra vesszük a magyar futamok és a Hungaroring történetét.

A hozzászólásokban szívesen várjuk a Magyar Nagydíjakkal kapcsolatos élményeiteket.

2. Magyar Nagydíj 1987.
A futam - a magyar autósport szempontjából - történelmi eseménye, Piquet autóján a sportágban először jelenik meg egy magyar vállalat, a Skála matricája. De ennél fontosabb elsőség is adódott, először ülhetett F1-es gép volánjánál egy magyar tehetség, Kesjár Csaba tesztelhette a Zakspeed autóját a pénteki edzésnapon. Csaba lenyűgözte Zakowskit, néhány újságíró tudni vélte, hogy a csapatfőnök tesztpilótai állást is felajánlott a magyar fiúnak a következő szezonra. Sajnos azonban ez már nem valósulhatott meg, Kesjár Csaba 1988. június 24-én a norisringi edzésen halálos balesetet szenvedett.
A verseny két furcsa balesetről maradt emlékezetes. Adrián Campos megpördülése közben véletlen megnyomta a porraloltó gombját, aminek következtében csupa hab lett a vezetőfülke. Nem tudta folytatni a küzdelmet. A másik baleset a pole pozícióból induló Mansell nevéhez fűződik, szó szerint. Már több mint egy másodperces előnnyel autózott az élen, mikor 5 körrel a kockás zászló előtt elhagyta jobb hátsó kerekének anyáját. Mindez a 4. kanyarban történt, így azóta ezt az ívet Mansell-kanyarként emlegetik. (Hivatalosan egyik kanyar sem kapott nevet a Hungaroringen.)A versenyt a tavalyi győztes, Nelson Piquet nyerte (1:59:26.793) Ayrton Senna és Alain Prost előtt.

3. Magyar Nagydíj 1988.
Miután bejelentették, hogy a következő évadban egyik csapat sem használhat turbót, így a futamon az volt a legérdekesebb, hogy a szívó- vagy a turbós motorral felszerelt autók teljesítenek-e jobban.
A vasárnapi nézőszám meglehetősen megcsappant, az előző évi 150 000 nézővel ellentétben, csak 105 000 ember látogatott ki a versenyre.
Az első rajtkockából Senna indulhatott, aki végül meg is nyerte a futamot (1:57:47.081). A dobogóra még Alain Prost és Thierry Boutsen állhatott fel.

4. Magyar Nagydíj 1989.
Fontos átépítés történt a pályán, a kevésbé kedvelt forráskerülő kanyart kiiktatták, így 46 méterrel rövidebb lett a táv. Az eddigi 76 körös verseny helyett most 77 kört kellett teljesíteniük a pilótáknak.
A hétvége érdekessége, hogy Patrese 6 év szünet után állhatott ismét pole pozícióban, igaz vasárnap a versenyt technikai okok miatt feladni kényszerült. A futam egyik legemlékezetesebb jelenete az volt, amikor éles helyzetben, a pályán előzte meg Mansell Sennát. A brit igazán nagy versenyt futott, a 12. helyről rajtolva győzedelmeskedett. (Leggyorsabb kör: Mansell 1:22.637) Az első alkalom volt, hogy nem egy brazil pilóta állhatott a dobogó tetejére. A második helyen Sennát, a harmadikon Boutsent intették le.
5. Magyar Nagydíj 1990.
1990 előtt a pályát 301. számú közútként tartották nyilván, de ennek sosem felelt meg. Csak versenyek alkalmával volt nyitva, akármikor nem lehetett igénybe venni. 1990-től azonban végre sportpályának minősítették, tulajdonosai Rt-t alapítottak. A vezetők felismerték a Hungaroringben rejlő lehetőségeket, nemzeti kincsé vált. Kormányrendelet született arról, hogy a pálya első számú funkciója, Forma-1-es versenyek rendezése.
A futamot kicsivel többen nézték a helyszínen, mint az előző években, 115 000 jegyet váltottak a szurkolók vasárnapra, míg az előző esztendőben csak 90 000 néző látogatott ki a versenyre.
A futamot a pole pozícióból rajtoló Thierry Boutsen nyerte meg, a két brazil Senna és Piquet előtt.

Forrás: L. Kelemen Gábor: Forma-1 magyar módra, Érsek Zsolt – Simon István: 20 éves a Hungaroring
Képek: forix.autosport.com, pctrs.network.hu


Kapcsolódó bejegyzés: 25 éves a Magyar Nagydíj I. rész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése