2010. augusztus 13., péntek

Jubileumi Magyar Nagydíj - Saját élmények

Az idei Magyar Nagydíjra már áprilisban elkezdtük a felkészülést, ugyanis akkor kellett megrendelnünk a jegyeinket a pénteki szabadedzésre.

Én utoljára 2007-ben jártam kint versenyen, azóta sajnos nem sikerült kijutnom a pályára, így idén kapva-kaptam a lehetőségen, hogy legalább egy pénteki napon kint legyünk, és élőben hallhassuk és láthassuk ezeket a csodálatos versenyautókat.

Szerdán délután még Jaime-al volt a Westendben egy rövid interjú, aztán elvitték őt az egyik telefon szaküzletbe, ahol a kiváltságosoknak aláírást osztogatott… az ajtóban álló biztonsági őrök egy szóval nem mondták volna a kint várakozó tömegnek, hogy feleslegesen állunk ott, mivel nem fognak minket beengedni… azért a kitartásunk meghozta a sikert, legalább egy aláírás erejéig.


Péntek reggel kicsit késve indultunk el a pályára, így mire kiértünk, már javában zajlott az első szabadedzés. Elfoglaltuk helyeinket a Super Gold tribünön, és meglepődve tapasztaltuk, hogy aránylag kevesen vannak kint mind a Super Goldon, mind a többi lelátón… (szombat-vasárnapra persze benépesültek ezek a helyek is, úgy látszik, a pénteki nap nem sokakat vonz ki…). Megnéztük az első szabadedzés végét, majd elindultunk egy kis „körútra”. Közben jó ismerősökbe is botlottunk :) Az egyes csapatok hivatalos termékeit árusító standoknál hihetetlen mennyiségű ember várakozott, legtöbben a Red Bull-nál, a Ferrarinál és a kifejezetten Schumacher standnál vásároltak, ami persze érthető is, előbbi kettő jelenleg jó formában van, és a Ferrarinak egyébként is rengeteg szurkolója van, míg Schumacher miatt rengeteg német rajongó érkezett hozzánk.

Kettőkor kezdődött a második szabadedzés, a csapatok és pilótáik nagyon aktívak voltak, szinte folyamatosan volt valaki kint a pályán. Ezt az aktivitást kicsit meg is szenvedte a fülem, mivel füldugóval nem készültem (szentségtörés lett volna :) ), ám arra sem gondoltam, hogy a célegyenesben ülve kicsit hangosabbak lesznek az autók, mint fentről a domboldalról… így a másfél óra végeztével már csak a fülem csengett, és próbáltam megérteni amit mondanak nekem…

Még a leintést megelőzően elindultunk lefelé a pályáról, hogy a tömeg előtt el tudjunk jönni Mogyoródról, így 5 óra táján már bent is voltunk Pesten.

Vasárnap este még úgy döntöttünk, elnézünk a hivatalos After Party-ra, ahol csupán Jaime megjelenésében lehettünk biztosak, mivel ő volt a sztár dj. Negyed 2 táján értünk oda, és rövid idő elteltével kiszúrtuk a tömegben Nico Rosberget, aki feltűnően jól érezte magát, valószínűleg az elfogyasztott alkohol hatására is… Később átmentünk egy másik helyiségbe, ahol Jaime állt a pult mögött, a tömeg pedig megőrült érte. Be kell vallanom, nem szeretem ezt a fajta zenét, de ahogy a fiatal spanyol keverte a zenét, az minket is magával ragadott. 4 óra tájban feljött a „felszínre”, és akkor többen is oda mentek hozzá közös képért, mi is így tettünk. A vele lévő barátja rám nézve mutogatva megkérdezte, hogy szeretnék-e közös képet, mire bólintottam. Kicsit később Andi is megkérdezte Jaime-ot a közös fotóról, amire mosolyogva mondott igent, és a fotón is megvillantja mind a harminckét fogát :) Látszott rajta, hogy nagyon jól érezte magát, és jó volt látni egy teljesen más közegben, amikor nem a kötelező PR tevékenységeit végzi. Negyed 6 körül elindultunk hazafelé, hogy magunk mögött hagyjuk az ötödik „hungaroringes évünk”et, és végre kellően kipihenjük magunkat.

Folytatás (talán) jövőre…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése