2010. július 7., szerda

Élménybeszámoló a hétvégi World series by Renault rendezvényről – Ahogy mi láttuk

Július 3.


Szombattal kezdődött az egész, amikor is két év után újra kilátogattam a WSR-re. Tavaly erre nem volt lehetőségem a vizsgáim miatt, de idén sikerült kijutnom. Ezen a napon két lánnyal voltam kint. Szerencsére a ringes buszon volt helyünk, így nem kellett állva végigzötykölődni az utat. A bejárathoz megérkezve aztán leellenőrizték az ingyenes jegyeinket, és már mehettünk is befelé. Első utunk a paddock-ba vezetett, hogy végre mi magunk is bekukkantsunk a versenyautók világába. Nagyon jól éreztük magunkat, remélem ezt a többiek is így gondolják. A nagy meleg ellenére rengetegen voltak kint, a szervezők pedig sok érdekes programot kínáltak az odalátogatóknak. A boxutcába is bepillanthattunk, bár őszintén szólva a nagy tömegben nem sok mindent láttam. Meg aztán a nagy melegből igyekeztünk magunkat kiverekedni. Fél egy körül aztán egy F1-es Renault autó körözött a pályán, majd utána a Renault Show következett. Nagyon látványos volt az egész, a négy pilóta elkápráztatta a nézőket. Majd a versenyek következtek, először a Formula Renault 3.5-ös majd a Formula Renault 2.0, amelyen egy magyar versenyzőnek, Kiss Pál Tominak szurkolhattunk.. Sajnos a versenyen technikai okok miatt kiesett, de már ekkor szemtanúi lehettünk kiváló versenyzésének. Rögtön az első körben az utolsó helyről feljött 13. helyre. A nézők csalódottan vették tudomásul a történteket és sokan Kiss Pál Tomi kiesése után el is hagyták a nézőteret. A verseny után mi is elhagytuk a tribünt és ismét a paddock felé vettük az irányt. Még egyszer körbesétáltuk a paddockot, aztán közelebbről is szemügyre vettük a Renault Forma-1-es autóját. Ezek után nem maradt más hátra, minthogy kisétáltunk a „buszmegállóba” és visszatértünk a fővárosba.


Július 4.
Banda-összejövetel a buszmegállóban. Itt találkoztam ugyanis szerkesztőtársammal, Terézzel, testvérével, és még két lánnyal. Az egyikőjük Csehországból érkezett, csakhogy találkozzon kedvenceivel. Gabinak nem volt könnyű dolga, de jól elbeszélgettünk: én szlovákul ő csehül. Egyvalamire rá kellett jönnöm: az öt év alatt szókincsem mintha kissé megcsappant volna, de ezen majd változtatok a jövőben.
Szóval kalandra fel!
Megérkezésünket követően kettéváltak útjaink a lányokkal. Én Gabival a paddock felé vettem az irányt.
Kiss Pál Tominak hatalmas rajongótábora lett. A magyar pilótához rengetegen mentek oda aláírásért vagy éppen közös fotóért. De nemcsak neki szurkolhattunk a hétvégén, hanem sok más pilótának is. Kisvártatva összevergődött csapatunk, hiszen megérkezett Szandra is, aki szintén a blog szerkesztője. Mindhárman izgatottan vártuk az interjút, amit Kiss Pál Tomival készítettünk.. Dél folyamán nem sikerült őt elérnünk, de sikerült vele megbeszélni a délutánt. Így a futam után feltehettük neki kérdéseinket. A versenye kiválóan sikerült, hiszen a 26. helyről rajtolva a 10. helyen ért célba. És méghogy a magyar pályán nem lehet előzni! Igenis lehet rajta, ezt mutatja Tomi bravúros szereplése.
Rövid interjúnkat Kiss Pál Tamással hamarosan itt olvashatjátok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése